„Nagyon fáradt vagyok. Most megyek a családhoz, és bepótoljuk az elmúlt négy hónapot” – fogalmazott a hazaérkező Rakonczay Gábor, akit a repülőtéren kisebb ünneplő tömeg fogadott.
Te úgy látszik tisztán és világosan megtestesítesz mindent ami ezt az országot régóta mérgezi: az irigységet, a rosszindulatot és a kárörömöt (jóllehet, ebben a hozzászólásodban az első kettő jelent meg)
De hogy kérdésed általánosságban se maradjon megválaszolatlan:
-Közöd?
(melleseg konkrétan azért nem tudott magával EPIRB bólyát se vinni, mert a szállító az induás előtt árat emelt és választani akellett kaját visz vagy vészjelzőt.) Ezek az emberek felteszik az életüket egy álomra, ha tudnak támogatókat szereznek, ha nem tudnak, abból oldják meg amit félretettek.
Nekik ez az életük, neked meg a TV meg a szomszéd balszerencséje, mint szórakozás.
Szeretnék egy olyan országban élni ahol mindenki a legkisebb lelkiismeretfurdalás nélkül küldené el a sunyi picsába a zsebében kutatkodókat.
Engem az erdekelne, hogy ez a csavo, vagy van az a maisk hegymaszo csavo, akinek levagtak a labat es most is eppen megy valahova maszni. Ezeknek _mibol_ van penzuk erre az uri huncutsagra? Van valami szponzoruk, aki nyomja oket, hogy ameddig mas ember dolgozik ok ezt csinaljak??? Mert ennek amit csinal, piaci erteke nulla. Tehat vagy valaki tomi oket, vagy gazdag csaladba szuletett es sajat penzbol finanszirozza magat, mint egy hobby. Nem sajnalom en tole egyiket se, de nagyon szeretnem tudni, hogy az ilyen teljesitenyek mogott mi van...